Narrációs szöveg írása hangos felolvasásra

A narrációt a néző hallás után követi. Egy mondat közepére ritkán tud úgy visszanézni, mint egy cikk olvasásakor. A szövegnek ezért jól tagolható gondolatokat kell közvetítenie, olyan sorrendben, amely a képpel együtt is érthető.

A megírás előtt tisztázd, mit mutat meg a kép, és mit kell hozzátennie a hangnak. Egy termék színét a néző látja, a használati lépés célját viszont lehet, hogy magyarázni kell. A narráció ebből a feladatmegosztásból induljon ki.

Egy mondat egy követhető gondolatot vigyen tovább

A szöveget mondd el úgy, mintha egy érdeklődőnek magyaráznál. A hosszú bevezető mellékmondatokat és a sok közbevetést érdemes egyszerűsíteni. Ha több feltétel tartozik egy állításhoz, külön mondatokban is elhangozhatnak, de a kapcsolatuk maradjon világos.

Például egy képzeletbeli rendszerbemutatóban a „Bejelentkezést követően a bal oldali menü megfelelő pontját kiválasztva” kezdet helyett elmondható: „Jelentkezz be a felületre. A bal oldali menüben válaszd a Dokumentumok pontot.” A végleges megfogalmazást az adott felülethez és célközönséghez kell igazítani, a lényeg a hallás után követhető sorrend.

A kép és a narráció időbeli kapcsolata

A forgatókönyvben minden szövegrész mellé írd oda, mi látszik közben. Ha a narrátor egy részletet nevez meg, a néző tudja azonosítani azt a képen. Ha az adott jelenet már véget ér, miközben a szöveg még magyarázza, a szerkesztési tervet vagy a mondat hosszát módosítani kell.

A fontos képi eseményeknek hagyj időt. Egy mozdulat vagy egy ábra változása önmagában is információt közvetít, ezért nem szükséges minden pillanatot beszéddel kitölteni. A narráció próbája közben figyeljétek, hol segít egy szünet, és hol hiányzik a következő lépés megnevezése.

A szöveg végleges hosszát hangos felolvasással ellenőrizzétek. A papíron rövidnek tűnő szakkifejezések vagy számadatok kimondva több időt igényelhetnek. A felvételi tempót a megértéshez igazítsátok, a túl hosszú szöveget pedig tartalmilag rövidítsétek.

Megnevezések és számok előkészítése

A termékneveket, rövidítéseket és mértékegységeket egységes formában adjátok meg. A narrátor számára külön jelölhetitek, hogyan hangozzon el egy rövidítés. A képi felirat és a kimondott változat ugyanarra az információra utaljon, akkor is, ha a két forma eltérően jelenik meg.

A számadatokat a tartalmi felelős ellenőrizze. Ha egy adat időszakhoz vagy feltételhez kötött, az értelmezéséhez szükséges részletet is őrizzétek meg. A puszta felsorolás helyett gondoljátok át, mely számot kell valóban kimondani, és melyik szerepelhet inkább áttekinthető képi információként.

Az idegen nevekhez adjatok kiejtési támpontot. A végleges szövegen belül a megjegyzések legyenek egyértelműen elkülönítve a felolvasandó résztől. A felvétel előtt ellenőrizzétek, hogy a narrátor ugyanazt a verziót kapta-e, amelyet a megrendelő jóváhagyott.

Próba hallgatóval és pontos javítási kérés

A szöveget olvassátok fel valakinek, aki a témát a célközönséghez hasonló szinten ismeri. Kérdezzétek meg, mit értett meg belőle, és melyik pontnál maradt bizonytalan. A visszajelzés megmutathatja, hol túl sűrű a magyarázat, vagy melyik fogalom jelentése hiányzik.

A felvétel után a javítást konkrét mondathoz rendeljétek. Írjátok le az új szöveget, és ha előadásmódbeli módosítás kell, nevezzétek meg a kívánt hangsúlyt. A teljes környezetet is adjátok meg, hogy a pótlás illeszkedjen az előtte és utána elhangzó részekhez.

A jóváhagyott narráció szövegét őrizzétek meg a projekt anyagai között. Ebből készülhet a felirat ellenőrzött alapja, és későbbi frissítésnél is pontosan látszik, mely állítást vagy megnevezést kell módosítani.